A cikket áttekintette: Dr. Sturz Ciprian, Dr. Tîlvescu Cătălin és Dr. Alina Vasile
Szeretnél leszokni a dohányzásról? Hogyan segít a hiperbár terápia a regenerálódásban
- Mi történik a szervezetben közvetlenül a dohányzás abbahagyása után
- Meddig tart az elvonás, és melyek a szakaszai
- Még nem tetted meg a lépést? Miért érdemes leszokni a dohányzásról
- Gyakori elvonási tünetek és kezelésük
- Hogyan regenerálódik a tüdő a dohányzás után
- Gyakorlati módszerek a leszokás utáni regenerációhoz
- A hiperbár terápia szerepe a dohányzásról való leszokás utáni regenerációban
- Mit mondanak a kutatások a hiperbár terápiáról és a dohányzásról való leszokásról
- Hogyan zajlik egy hiperbár terápiás kezelés egy volt dohányos számára?
- A leszokás lehetséges, a regeneráció valós
A dohányzásról való leszokás rendkívül fontos döntés az egészség szempontjából, de ritkán zajlik nyugodtan. A legtöbb dohányos tudja, hogy abba kellene hagynia, mégis megakad a megvonás gondolatánál: szorongás, álmatlanság, ingerlékenység, köhögés, valamint az az érzés, hogy valami nem működik megfelelően a szervezetében. Egyesek többször is próbálkoznak, és éppen akkor adják fel, amikor a tünetek a legerősebbek – anélkül, hogy tudnák: valójában már túl vannak a kritikus szakaszon, és hamarosan javulás következett volna.
A jó hír az, hogy a szervezet rendkívüli regenerációs képességgel rendelkezik, és a biológiai előnyök nagyon gyorsan megjelennek az utolsó cigaretta után. Míg korábban az egyetlen lehetőség az akaraterő és a nikotinpótlás volt, ma már modern orvosi módszerek is léteznek, amelyek támogathatják a felépülési folyamatot. Ezek egyike a hiperbár oxigénterápia, amely segíti a szövetek oxigénellátását és felgyorsítja a regenerációt, különösen azoknál a dohányosoknál, akik évekig voltak kitéve a dohányzás hatásainak, és akiknek a tüdeje, keringése és idegrendszere extra támogatásra szorul.
Mi történik a szervezetben közvetlenül a dohányzás abbahagyása után
A dohányzás szinte minden szervrendszert érint: a szív- és érrendszert, a légzőrendszert, az idegrendszert, az emésztőrendszert, sőt az immunrendszert is. A nikotin az a vegyület, amely a függőséget okozza, de a cigarettafüst több mint 7000 vegyi anyagot tartalmaz, amelyek közül sok mérgező és rákkeltő. Az utolsó cigaretta eloltásával azonban a szervezet azonnal megkezdi a tisztulást és az alkalmazkodást.
Az utolsó cigarettát követő első 20 percben a pulzus és a vérnyomás csökkenni kezd a normál értékek felé. Körülbelül 12 óra elteltével a vér szén-monoxid szintje normalizálódik. A szén-monoxid egy mérgező gáz, amely a hemoglobinhoz (a vér oxigént szállító fehérjéjéhez) kötődik, és „elfoglalja” az oxigén helyét, csökkentve a szövetek oxigénellátását. Amikor a szén-monoxid kiürül, a vérben rendelkezésre álló oxigén mennyisége természetes módon növekszik, még orvosi beavatkozás nélkül is.
Az első 2–12 hétben javul a vérkeringés, és a tüdőfunkció jelentősen növekszik. 1–9 hónap alatt a köhögés és a nehézlégzés fokozatosan enyhül, majd megszűnik, miközben a csillók (a tüdőben található mikroszkopikus szőrök, amelyek eltávolítják a nyákot és a részecskéket) regenerálódni kezdenek, javítva a légutak öntisztuló képességét.
Hosszú távon a leszokás csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek, a tüdőrák, a stroke és a krónikus légzőszervi betegségek kockázatát. A 2023-ban és 2025-ben kardiológiai szaklapokban megjelent tanulmányok megerősítik, hogy a dohányzásról való leszokás az egyik legerősebb beavatkozás a szív- és érrendszeri kockázat csökkentésére – még azoknál is, akik évtizedeken át dohányoztak.
Meddig tart az elvonás, és melyek a szakaszai
A nikotinmegvonásnak van egy fizikai összetevője (a szervezet alkalmazkodik a nikotin hiányához) és egy pszichológiai összetevője (az agy keresi azt a gyors „jutalmat”, amelyet korábban a cigaretták adtak, miközben a mindennapi szokások erősen kötődnek a dohányzáshoz). A fizikai tünetek az első napokban és az első héten a legerősebbek, majd a következő 2–4 hét során fokozatosan enyhülnek.
Az első 24–72 óra általában a legnehezebb. A cigaretta utáni vágy erős hullámokban jelentkezik, az ingerlékenység tetőzik, és sokan belső nyugtalanságról számolnak be. A vér nikotinszintje gyorsan csökken, az agyi receptorok pedig „követelik” azt az adagot, amelyhez hozzászoktak. Ezeknek az állapotoknak az enyhítésére ajánlott több vizet inni, valamint cukormentes rágógumit vagy cukorkát rágni. Ha a szád elfoglalt – még ha nem is ajánlott három napig folyamatosan enni –, könnyebben átvészelhetők a nikotinmegvonás legkeményebb tünetei.
Az első 3–7 napban a tünetek közé tartozik az erős ingerlékenység, szorongás, koncentrációs nehézség, álmatlanság, fejfájás, fokozott étvágy és intenzív nikotin utáni vágy. Egyeseknél enyhe remegés vagy izzadás is jelentkezhet, ami az autonóm idegrendszer alkalmazkodásának jele. Ideális esetben ebben az időszakban érdemes a lehető legjobban csökkenteni a stresszt és az irritáló tényezőket. Bevezetheted a testmozgást a napi rutinodba, és figyelned kell arra is, mennyit eszel, mert hajlamossá válhatsz arra, hogy a nikotinfüggőséget evéssel helyettesítsd – különösen azért, mert az ízlelőbimbók regenerálódnak, és az ételek intenzívebb ízűvé válnak.
A 2–4. héten a fizikai tünetek jelentősen csökkennek, de a pszichés vágyak (bizonyos helyzetekhez és szokásokhoz kötődve) továbbra is fennmaradhatnak. Például a kávészünet, az étkezés utáni pillanat vagy az autóvezetés erős „kiváltó tényezők” lehetnek még akkor is, amikor a fizikai nikotinfüggőség már megszűnt. Ha egy hónapig nem dohányzol, már nyugodtan mondhatod magadról, hogy nemdohányzó vagy.
Az első hónap után a legtöbb embernél a fizikai tünetek szinte teljesen eltűnnek, de a viselkedésbeli és érzelmi összetevők hónapokig is fennmaradhatnak. Éppen ezért a folyamatos orvosi, pszichológiai vagy csoportos támogatás kulcsszerepet játszik a hosszú távú siker fenntartásában.
Még nem tetted meg a lépést? Miért érdemes leszokni a dohányzásról
Ha azon gondolkodsz, hogy majd később hagyod abba a dohányzást – hétfőn vagy a hónap elején –, érdemes tudnod, mit mutatnak a hivatalos adatok, és milyen kockázatot vállalsz a döntés halogatásával. Romániában a dohányzás továbbra is az egyik vezető megelőzhető halálok. Az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP) szerint 2021-ben a napi dohányzás előfordulása a felnőttek körében körülbelül 19% volt, jelentős nemi különbségekkel: a férfiak 30,8%-a és a nők 7,7%-a dohányzott naponta. Ezek az adatok Romániát az európai országok azon csoportjába sorolják, ahol magas a férfiak dohányzási aránya, komoly közegészségügyi következményekkel.
Az INSP hangsúlyozza, hogy a dohányzás világszerte évente mintegy 8 millió halálesetért felelős, és Romániában a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a tüdőrák – mindkettő szorosan összefügg a dohányzással – a vezető halálokok közé tartoznak. Ez azt jelenti, hogy a dohányzás nem csupán több köhögést vagy fáradtságot okoz, hanem drámaian növeli a szívinfarktus, a stroke, a tüdőrák, a COPD és számos más krónikus betegség kockázatát, amelyek jelentősen rontják az élettartamot és az életminőséget.
Európai szinten az Eurostat adatai szerint nagy különbségek vannak az egyes országok között a dohányzás elterjedtségében, de az általános tendencia a hagyományos dohányzás lassú visszaszorulása, párhuzamosan az alternatív termékek (elektromos cigaretta, hevített dohánytermékek) használatának növekedésével. Ennek ellenére Románia továbbra is a magas arányú országok közé tartozik, ami azt jelenti, hogy a probléma aktuális és több százezer embert érint.
A statisztikákon túl személyes és azonnali okok is szólnak amellett, hogy most hagyd abba. Az utolsó cigaretta után 20 perccel a pulzus és a vérnyomás csökkenni kezd. 12 órán belül a vér szén-monoxid szintje normalizálódik, és javul az oxigénellátás. Az első hetekben javul a tüdőfunkció, néhány hónap múlva pedig csökken a szívinfarktus kockázata. Hosszú távon a leszokás 10 év után akár 50%-kal csökkenti a tüdőrák kockázatát, és 15 év után szinte teljesen megszünteti a többlet szív- és érrendszeri kockázatot.
Egyszerűen fogalmazva: kortól és a dohányzás időtartamától függetlenül a leszokás azonnali és hosszú távú előnyökkel jár. Soha nem késő, és másoknak sem könnyebb. Ezek az adatok nem csupán statisztikák – azt mutatják, hogy a dohányzásról való leszokás nem luxus vagy elérhetetlen ideál, hanem az egyik legfontosabb egészségügyi döntés, amelyet egy felnőtt meghozhat, közvetlen és mérhető hatással az élettartamra és az életminőségre.
Gyakori elvonási tünetek és kezelésük
Az álmatlanság az egyik leggyakoribb és legkellemetlenebb tünet az első hetekben. A nikotin stimuláns volt, és hatással volt a cirkadián ritmusra is; amikor eltűnik, sok korábbi dohányos elalvási nehézségekről, gyakori éjszakai ébredésekről vagy élénk álmokról számol be. Érdemes kialakítani egy rendszeres alvási rutint (ha már régóta tervezed, most itt az idő), és kerülni a koffeintartalmú italokat 14 óra után. Ha az álmatlanság súlyossá válik és két hétnél tovább fennáll, beszélj orvosoddal további lehetőségekről, beleértve a viselkedésterápiát vagy – bizonyos esetekben – rövid távú gyógyszeres támogatást.
A szorongás és az ingerlékenység a nikotinmegvonás közvetlen agyi hatásai. A nikotin serkentette a dopamin (a jutalmazásért felelős neurotranszmitter) felszabadulását; amikor ez megszűnik, az agy egy hiányállapoton megy keresztül, amíg újra nem hangolódik. Sokaknál ezek a tünetek az első 3–5 napban tetőznek, majd fokozatosan csökkennek. A mérsékelt testmozgás (gyors séta, jóga, könnyű torna) jelentősen csökkentheti a szorongást az endorfinok felszabadításán keresztül. A lassú hasi légzés és az egyszerű relaxációs technikák szintén segítenek. Ha a szorongás súlyossá válik vagy pánik jelentkezik, érdemes orvoshoz vagy függőségekre specializálódott pszichológushoz fordulni.
A mentális köd (koncentrációs nehézségek, „nehéz fej” érzése) gyakori az első két hétben. Segít, ha a napot kisebb feladatokra bontod, rövid mozgásszüneteket tartasz, és odafigyelsz a megfelelő folyadékbevitelre és kiegyensúlyozott táplálkozásra. Ez az állapot általában 2–3 hét után javul. Paradox módon sokan fáradtabbnak érzik magukat a leszokás utáni első hetekben, annak ellenére, hogy egy stimulánst hagytak el. Ennek fő oka az idegrendszer alkalmazkodása, az alvás megzavarása és olykor a szorongás, amely mentális energiát emészt fel.
A köhögés, legyen száraz vagy produktív, sokakat megijeszt a dohányzás abbahagyása után, pedig pozitív jel is lehet: a tüdő elkezdi visszanyerni „öntisztító” képességét. A dohányzás megbénítja a csillókat (a légutakban található mikroszkopikus struktúrákat, amelyek kifelé mozgatják a nyákot), a leszokás után azonban ezek regenerálódni kezdenek, és aktívan eltávolítják a felhalmozódott nyákot és irritáló részecskéket. A köhögés általában az első hetekben jelentkezik, és a tüdő károsodásának mértékétől függően akár több hónapig is eltarthat. Ha azonban lázzal, véres köpetürítéssel, nehézlégzéssel vagy tartós mellkasi fájdalommal jár, elengedhetetlen az orvosi kivizsgálás, mert ez fertőzésre vagy más problémára utalhat.
Hogyan regenerálódik a tüdő a dohányzás után
A tüdő figyelemre méltó regenerációs képességgel rendelkezik, de a felépülés sebessége és mértéke attól függ, mennyi ideig dohányoztál, és milyen károsodások halmozódtak fel. A leszokás utáni első hónapokban javul a mukociliáris tisztulás (a nyák eltávolításának képessége), ami csökkenti a légúti fertőzések kockázatát és javítja a légzés minőségét.
Egy éven belül a tüdőfunkció (spirometriával mérve) akár 10%-kal is javulhat, az alapállapottól függően. Fiatal, krónikus tüdőbetegségben nem szenvedő személyeknél a regeneráció szinte teljes lehet. A krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) vagy más légzőszervi betegségekben szenvedő dohányosoknál a leszokás megállítja a betegség előrehaladását és enyhíti a tüneteket, de a már kialakult strukturális károsodások nem fordíthatók vissza teljes mértékben.
Hosszú távon (5–10 év alatt) a tüdőrák kockázata jelentősen csökken, bár különösen hosszú ideig dohányzók esetében nem tér vissza teljesen a nemdohányzók szintjére. A kutatások azonban azt mutatják, hogy még évtizedekig dohányzó embereknél is a leszokás egyértelmű és mérhető előnyökkel jár a légzőszervi és a szív- és érrendszeri egészség szempontjából.
Gyakorlati módszerek a leszokás utáni regenerációhoz
Ahogy korábban is említettük, vannak bizonyos dolgok, amelyekkel megkönnyítheted a cigaretta utáni vágy leküzdését. A hiperbár terápia mellett, amely segít a tüdő gyorsabb regenerációjában, érdemes néhány új szokást is beépíteni a mindennapokba, amelyek támogatják a felépülést. Íme ezek.
Megfelelő folyadékbevitel és egészséges táplálkozás
A megfelelő hidratálás segíti a méreganyagok kiürülését és a légúti nyálkahártya működésének fenntartását. Emellett sok volt dohányos összekeveri a szomjúságot vagy az „orális unalmat” a cigaretta utáni vággyal, és egy pohár víz megszakíthatja ezt a kört.
A kiegyensúlyozott, fehérjében, zöldségekben és gyümölcsökben gazdag étrend támogatja a regenerációt, és csökkenti a súlygyarapodásra való hajlamot (ami gyakori, de kezelhető). A túlzott cukor- és koffeinfogyasztás kerülése csökkentheti a szorongást és javíthatja az alvást, ami segít elkerülni a nikotinmegvonással járó idegességet.
Testmozgás
A mérsékelt testmozgás az egyik legjobb „gyógymód” az elvonásra: csökkenti a szorongást, javítja az alvást, felgyorsítja a méreganyagok kiürülését, és pozitív rutint alakít ki. Nem kell intenzívnek lennie; napi 30 perc tempós séta már elegendő a jól érezhető előnyökhöz. Ha már sportolsz, ne nehezítsd a edzéseket, mert túl nagy terhelést tehetsz a szervezetedre. A mérsékelt intenzitás legyen a célod.
Relaxációs technikák és stresszkezelés
A lassú hasi légzés, a vezetett meditáció, a jóga és a mindfulness technikák csökkenthetik a szorongást, és javíthatják a sóvárgás feletti kontrollt. Számos, leszokást támogató mobilalkalmazás – az időzítős leszokás-appoktól a mindfulness alkalmazásokig – ingyenes támogatói programokat kínál, amelyek ilyen technikákat is tartalmaznak.
Szociális és orvosi támogatás
A leszokás sokkal könnyebb támogatással: család, barátok, támogató csoportok, háziorvos vagy szakorvos segítségével. Ideális esetben a dohányzás abbahagyása utáni első napokban ne menj el szórakozni, és ne találkozz dohányzó barátokkal. Elkerülhetetlen, hogy valaki „kimenjen rágyújtani”, és a vágy erősödni fog. A társasági életedet az elvonás első két hete után fokozatosan újraindíthatod.
Ugyanakkor a nikotinpótló terápia (tapasz, rágógumi, spray) és a bizonyított hatású gyógyszerek (vareniklin, bupropion) jelentősen növelik a hosszú távú siker esélyét, különösen akkor, amikor elhagyod a lakást, vagy stresszes időszakokon mész keresztül.
A hiperbár terápia szerepe a dohányzásról való leszokás utáni regenerációban
Ha már próbáltál leszokni a dohányzásról, de sikertelenül, érdemes megfontolnod a modern terápiákat, amelyek segíthetnek könnyebben átvészelni az elvonást. Itt jön képbe a hiperbár terápia mint a modern orvosi támogatás egyik lehetősége.
Fontos, hogy már az elején tisztázzuk: a hiperbár terápia nem a nikotinmegvonás „kezelése” önmagában, hanem több javallatban igazolt orvosi módszer (sebgyógyulás, poszttraumás rehabilitáció, oxigénellátás támogatása szöveti hipoxia esetén), amely kiegészítőként alkalmazható a dohányzás utáni regenerációban is – különösen azoknál, akiknél a tüdő- vagy érrendszeri károsodás az évek során felhalmozódott.
A hiperbár oxigénterápia során a páciens 100%-os orvosi oxigént lélegez be egy nyomáskamrában, 1,5–3 abszolút atmoszféra (ATA) nyomáson. Gyakorlatilag a beteg tiszta oxigént lélegzik egy olyan környezetben, ahol a levegőnyomás 1,5–3-szor magasabb a normál légköri nyomásnál. Ez jelentősen növeli a plazmában (a vér folyékony részében) oldott oxigén mennyiségét, függetlenül a hemoglobintól, így az oxigén könnyebben eljut a csökkent vagy károsodott keringésű szövetekhez.
Dohányosoknál a keringést és a szövetek oxigénellátását évekig tartó szén-monoxid-expozíció, a nikotin (érszűkítő hatású) és a krónikus gyulladás károsítja. A hiperbár oxigén támogathatja a szöveti regenerációt, csökkentheti a gyulladást, és javíthatja az endotél funkcióját (az erek belső rétegét). Ez rövidebb felépülési időszakot eredményezhet, és a jobb közérzet segíthet könnyebben átvészelni az elvonás időszakát.
Mit mondanak a kutatások a hiperbár terápiáról és a dohányzásról való leszokásról
Mivel nagyon fontos, hogy bármilyen döntést megalapozottan hozz meg, íme néhány tanulmány, amelyek összekapcsolják a hiperbár oxigénterápiát a dohányzásról való leszokással, valamint bemutatják a módszer mögötti biológiai mechanizmusokat.
Egy 2022-ben Wilson és munkatársai által publikált pilot tanulmány a Pain Medicine folyóiratban a hiperbár terápiát vizsgálta kiegészítőként opioidmegvonás esetén metadonkezelésben részesülő pácienseknél. A vizsgálat kettős vak, randomizált volt, és a hiperbár oxigénterápiát (90 perc 2,0 ATA-n, 100% oxigén) egy „sham” feltétellel (alacsony nyomású levegő) hasonlította össze. Az eredmények nagyobb javulást mutattak a hiperbár terápiát kapó csoportban a fájdalom, a kényszeres droghasználati vágy és más mutatók tekintetében.
Miért fontos ez a tanulmány azoknak, akik leszoktak a dohányzásról? Mert arra utal, hogy a hiperbár terápia komolyan vehető lehetséges kiegészítőként függőségi és megvonási szindrómákban, olyan mechanizmusokon keresztül, mint a gyulladás modulálása, az agyi oxigénellátás javítása és a neuroplaszticitási folyamatok támogatása.
A kognitív területen (amelyet az elvonás során a „mentális köd” és a koncentrációs nehézségek érinthetnek) egy 2020-ban Boussi-Gross és munkatársai által publikált randomizált, kontrollált vizsgálat az Aging folyóiratban egészséges idősebb felnőtteknél számolt be a kognitív teljesítmény javulásáról egy HBOT-protokoll után (60 kezelés, heti 5 nap, 90 perc 2 ATA-n). Képalkotó vizsgálatok (kontrasztanyagos MRI) az agyi véráramlás növekedését mutatták ki a memóriához és a figyelemhez kapcsolódó régiókban. A tanulmány nem az elvonást vizsgálta közvetlenül, de azt jelzi, hogy a hiperbár oxigén támogathatja a kognitív funkciókat – ami fontos előny lehet a volt dohányosok számára, akik az első hetekben mentális köddel és szellemi fáradtsággal küzdenek.
Ezen felül a Granger és munkatársai 2005-ös vizsgálata, amely közvetlenül az oxigént elemezte mint a nikotinmegvonás lehetséges támogatását, azt figyelte meg, hogy az oxigénadás befolyásolhat bizonyos agyi neurotranszmittereket (például a dopamint), és részben csökkentheti az elvonási tüneteket. Ez inkább egy elvi igazolás: az agy jobb oxigénellátása megváltoztathatja, hogyan éljük meg az elvonást. Ebből levonható, hogy az oxigénterápia segíthet a nikotinmegvonás könnyebb kezelésében.
A hiperbár terápia előnyeit figyelembe véve – több oxigén jut a szövetekhez, csökken a gyulladás, segíti a szén-monoxid kiürülését a vérből, kiegészítő lehet krónikus fáradtság és regeneráció esetén – hasznos eszköz lehet, de reális elvárásokkal, megfelelő protokollal és orvosi felügyelet mellett kell alkalmazni, egy tüdőgyógyász bevonásával.
Hogyan zajlik egy hiperbár terápiás kezelés egy volt dohányos számára?
Annak, aki épp most szokott le, a hiperbár terápiával kapcsolatos konkrét betegélmény sokkal többet számít, mint a száraz technikai részletek, ezért a folyamatot számodra gyakorlatiasan írjuk le.
Egy kezelés általában egy és két óra között tart, az orvossal egyeztetett tervtől függően. A kezelés elején a kamrában a nyomás fokozatosan emelkedik, hogy a szervezetnek legyen ideje alkalmazkodni, a végén pedig ugyanolyan lassan csökken – mint egy repülő, amely finoman emelkedik, majd ereszkedik. A leggyakoribb érzés egy enyhe fülnyomás, nagyon hasonló a felszállás vagy leszállás közbeni érzéshez, ami egyszerűen megoldható nyeléssel, ásítással vagy azzal a pár ösztönös mozdulattal, amit akkor teszünk, amikor „bedugul” a fülünk.
Egy volt dohányos számára fontos, hogy nem közvetlenül a kamrába lépsz be: előtte egy komoly orvosi konzultáció történik. A Hyperbariumnál pedig egy professzionális, nyitott orvoscsapatot találsz, akik értik, hogy a felépülés első lépése a már meglévő problémák elfogadása. Itt az orvos felveszi az anamnézist (mennyi ideig dohányoztál, milyen egyéb betegségeid vannak), megvizsgál, és veled együtt tisztázza, miért lehet hasznos a terápia, és mire számíthatsz tőle. Gondosan ellenőrzik, van-e fül-orr-gégészeti problémád (arcüreggyulladás, korábbi nyomáskiegyenlítési nehézségek), tüdőbetegséged (például korábbi pneumothorax vagy súlyos COPD), illetve bármilyen más kórkép, amely kockázatossá teheti a kezelést vagy csökkentheti a hatékonyságát. Hosszú ideig dohányzók számára ez a lépés egyben jó alkalom a tüdő és az általános egészségi állapot átfogó felmérésére is.
A kezelés alatt nem vagy egyedül a kamrában. Figyelik a pulzust és a vérnyomást, cukorbetegség esetén pedig a vércukorszintet is, mert a szervezet másképp reagál az oxigénre és a nyomásra, ha egyéb betegségek is fennállnak. Az egészségügyi személyzet végig jelen van, látja, mi történik a kamrában, és kommunikációs rendszeren keresztül beszélni is tud veled, így ha bármilyen kellemetlenséget érzel vagy kérdésed van, azonnal jelezheted.
A szükséges kezelések száma nem általánosítható, hanem egyénre szabott. A dohányzásról való leszokás utáni regeneráció időszakában egy terv irányadóan 10–20 kezelésből állhat, hetente néhány alkalommal. Valószínűleg nem az első alkalom után fogod érezni a hiperbár terápia hatását, hanem akkor, amikor fokozatosan megtapasztalod: a jobb oxigénellátást, a regenerációs folyamatok támogatását, valamint az energia és mentális tisztaság lassan épülő érzését. Idővel sokan nemcsak azt veszik észre, hogy könnyebben kapnak levegőt, hanem azt is, hogy jobban bírják a fáradtságot és a leszokás utáni időszak stresszét – éppen azért, mert a szervezetük plusz támogatást kap a több évnyi dohányzás utáni gyógyuláshoz.
A leszokás lehetséges, a regeneráció valós
A dohányzásról való leszokás az egyik legfontosabb egészségügyi döntés, amit meghozhatsz – kortól és a dohányzás időtartamától függetlenül. A nikotinmegvonás valós, és intenzív is lehet, de van egy csúcspontja, majd csökken. Az olyan tünetek, mint az álmatlanság, a szorongás, az ingerlékenység, a fáradtság és a köhögés, az első hetekben normálisak, és annak jelei, hogy a szervezet alkalmazkodik és regenerálódik.
Az olyan gyakorlati módszerek, mint a megfelelő alvás, a mozgás, a kiegyensúlyozott táplálkozás, a hidratálás és a szociális támogatás, valódi különbséget jelentenek, és a sóvárgással vívott küzdelmet kezelhető folyamattá alakíthatják. Ha pedig további orvosi támogatást szeretnél – különösen, ha hosszú ideig dohányoztál és úgy érzed, lassan regenerálódsz –, a hiperbár terápia egy tudományosan igazolt, biztonságos és egyre elérhetőbb lehetőség, amely támogatja a szövetek oxigénellátását, csökkenti a gyulladást, és javíthatja az általános közérzetet a leszokás utáni kritikus időszakban.
A végső üzenet egyszerű: a tested gyógyulni akar. A dohányzás abbahagyása megadja neki erre az esélyt. A hiperbár oxigénterápia pedig – a többi, bizonyított módszer mellett – erős szövetséges lehet ezen az úton.
