A cikket áttekintette: Dr. Sturz Ciprian, Dr. Tîlvescu Cătălin és Dr. Alina Vasile
Mennyire erősen tudja összeszorítani a kezét? Banális gesztusnak tűnhet, de a fogóerő váratlan titkot rejt: ez az egyik legegyszerűbb és legerősebb mutatója az általános egészségének. Egy néhány másodperces teszt többet elárulhat a testéről, mint gondolná.
A világ orvosai és kutatói a kézfogás tesztet használják az általános egészségi állapot, a jövőbeli betegségek kockázatának és még egy személy hosszú életének értékelésére. Ez a cikk elmagyarázza, mi a fogóerő, hogyan mérik, miért fontos, és mit árulhat el az anyagcsere-egészségről, a kognitív funkcióról, a halálozási kockázatról és egészségi állapotának egyéb aspektusairól.
A fogóerő vagy kézszorítási erő azt az erőt jelenti, amelyet a kéz, az ujjak és az alkar izmai termelnek, amikor valamit megszorítunk a tenyerünkben. Gyakorlatilag ez a kéz izomerősségének mérése olyan tevékenységekben, mint az ököl szorítása, valakinek a kézfogása vagy egy tárgy szoros megragadása. A tesztelést általában egy hordozható eszközzel végzik, amelyet kézdinamométernek neveznek, és amely megjeleníti a kifejtett erőt, amikor összeszorít egy fogantyút.
Az eljárás egyszerű: a személy ül, könyökét 90°-ban hajlítva tartja a teste mellett, megfogja a dinamométert és olyan erősen szorítja, amennyire csak tudja, általában 2-3-szor megismételve. A legmagasabb rögzített érték (vagy az egyes kezek maximális értékeinek átlaga) jelenti a fogóerejét. A teszt csak néhány percet vesz igénybe, nem invazív és minimális képzést igényel az egészségügyi személyzettől. A berendezés viszonylag elérhető és hordozható, ezért a fogóerő tesztet potenciális „új vitális jelként" javasolták az orvosi gyakorlatban, a vérnyomás, pulzus stb. mellett, egyszerűsége és informatív értéke miatt.
Egyes esetekben a fogóerő hatékonyabb előrejelzőnek bizonyult, mint a vérnyomás a halálozási kockázat tekintetében — ami meglepően értékes mutatóvá teszi az általános egészség szempontjából.
Lehet, hogy csak egy kéztesztnek tűnik, de a fogóerő sokat elárul az egész testéről. Valójában az általános izomzat állapotának hű tükörképe. Mivel a kéz izmai része annak a kinetikus láncnak, amely támogatja a test minden mozgását, az erős szorítás általában szilárd izomtömeget és jó általános fizikai kondíciót jelez.
Nem véletlen, hogy a kézdinamométerrel végzett izomerő-mérést az idősek törékenységének értékelésében használják. Az alacsony fogóerő jelezheti a sarcopenia (izomtömeg és -erő elvesztése) jelenlétét és általános sérülékenységi állapotot jelez. Egy nemzetközi tanulmány felhívja a figyelmet arra, hogy „a fogóerő gyengülése magas halálozási arányokkal jár együtt súlyos betegségek megjelenése esetén", ami arra utal, hogy a csökkent izomerő a törékenység és a betegséggel való megküzdés korlátozott képességének fontos markere. Más szóval, az erős kézfogás nemcsak a fizikai erőt tükrözi, hanem a szervezet ellenálló képességét is az orvosi kihívásokkal szemben.
Másrészt a magas fogóerő jó izomállapotot jelez, amely jótékony hatásokkal jár az egész szervezetben: segít a mobilitás és egyensúly fenntartásában, védi a csontokat és ízületeket, hozzájárul az egészséges anyagcseréhez (az izmok befolyásolják a vércukorszint szabályozását és az energiaanyagcserét) és alacsonyabb funkcionális hanyatlási kockázattal jár együtt az öregedéssel. Ezeknek a kapcsolatoknak köszönhetően a kézszorítási erő felkeltette a figyelmet mint az általános egészség potenciális mutatója, amely olcsó és könnyen mérhető.
Egy fent említett, a Journal of Cachexia, Sarcopenia and Muscle-ben megjelent átfogó tanulmány szerzőinek szavaival: „prognosztikai értéke, a mérés egyszerűsége (minimális felkészüléssel), hordozhatósága és alacsony költsége vonzó klinikai tesztté teszi a fogóerőt egy egyén általános egészségi állapotának értékelésére".
A továbbiakban részletesen ismertetjük, mit fedeztek fel a kutatások a fogóerő és az egészség különböző aspektusai közötti kapcsolatról: anyagcsere-egészség, kognitív funkció (kognitív hanyatlás kockázata), kardiovaszkuláris betegségek és halálkockázat.
Az erős izmok egészséges anyagcserét jelentenek. A fogóerő pedig egyszerű, de hatékony mutató: ha gyenge a szorítása, lehetséges, hogy az anyagcseréjének is problémái vannak. A tanulmányok azt mutatják, hogy azoknak a személyeknek, akiknek kisebb a fogóerejük a testsúlyukhoz viszonyítva, nagyobb a kockázatuk metabolikus szindrómára, 2-es típusú diabéteszre és hasi elhízásra.
Az izmok nemcsak mozgatják a testet - segítenek a glükóz feldolgozásában is és fenntartják a metabolikus egyensúlyt. Ha csökkent izomtömege van vagy a felesleges zsír által érintett izmok, növekszik az inzulinrezisztencia és a krónikus gyulladás kockázata – két kulcsfontosságú tényező a metabolikus szindrómában.
Más szóval: az erős szorítás jobb vércukorszint-kontrollt, kevesebb gyulladást és kisebb esélyt jelenthet kardiometabolikus betegségre. És a jó hír? Az izmok jól reagálnak az edzésre – és velük együtt az anyagcsere-egészsége is.
Érdekes módon a fogóerő nemcsak a fizikai egészség markere, hanem kapcsolatai vannak az agy egészségével is. A legújabb tanulmányok azt sugallják, hogy az erőteljes kézfogás kisebb kognitív hanyatlási kockázattal jár együtt az öregedés során. Más szóval, azok, akik megőrzik a jó izomerőt, úgy tűnik, „élesebb elmével" rendelkeznek idős korban, a fizikailag gyengékhez képest.
Egy hatalmas tanulmány Nagy-Britanniában (190.000 résztvevő, több mint 12 év megfigyelés) világos kapcsolatot fedezett fel: ahogy csökken a fogóerő, úgy növekszik a kognitív hanyatlás és demencia kockázata - különösen a vaszkuláris demencia. Az erő 5 kg-os csökkenése 9–12%-kal nagyobb kognitív problémák kockázatával járt együtt. Hogyan lehetséges ez? Az egészséges izmok stimulálják az agyi keringést, csökkentik a gyulladást és neuroprotektív hatású miokinokat szabadítanak fel. Ezzel szemben a fizikai gyengeség gyakran kéz a kézben jár a mozgásszegény életmóddal és a csökkent mentális stimulációval.
Röviden, a jó fogóerő nemcsak erősebb testet jelent, hanem nagyobb esélyeket is egy egészséges és tiszta agyra az öregedéssel. Ez még egy ok arra, hogy aktívan és feszesen tartsa izomzatát.
A fogóerő legjobban dokumentált és talán leglátványosabb aspektusa a különféle okokból származó halálozási kockázat előrejelzésének képessége. Számos kutatás megállapította, hogy a gyenge kézfogással rendelkező személyek megnövekedett korai halálozási kockázattal rendelkeznek, más ismert kockázati tényezőktől függetlenül, mint például a vérnyomás vagy a koleszterin.
A fogóerő valódi „barométerként" működik a hosszú távú általános egészségi állapot tekintetében – egy alacsony pontszám ezen látszólag banális teszten jelezheti súlyos állapotok létezését vagy hajlamát, amelyek befolyásolják a várható élettartamot. Ennek a tesztnek az egyszerűsége és előrejelző ereje a világ kutatóinak és orvosainak figyelmét felkeltette.
Egy referencia tanulmány a The Lancet-ben megjelent, amely 17 országból több mint 139.000 résztvevőt foglalt magában, figyelemre méltó következtetésre jutott: a gyenge kézfogás jobban megjósolja a halálkockázatot, mint a vérnyomás. Meglepő, ha arra gondolunk, hogy a magas vérnyomás az egyik legismertebb kardiovaszkuláris kockázati tényező.
Más szóval, akár szívinfarktusról, stroke-ról vagy más kardiovaszkuláris betegségekről beszélünk, a fogóerő csökkenése magasabb halálozással jár együtt.
És mivel az eredmények mindkét nemnél és minden korosztálynál érvényesek voltak, a teszt egyszerű, de globálisan alkalmazható eszköznek bizonyul.
A fogóerő értékeit olyan tényezők befolyásolhatják, mint az életkor, nem, testtömeg, fizikai aktivitás szintje, de az Ön által képviselt populáció jellemzői is (például nemzeti átlag, etnikum, életstílus).
Általában a férfiak jelentősen nagyobb fogóerővel rendelkeznek, mint a nők – körülbelül 50–60%-kal – és az erő 30 éves kor körül éri el a maximumát, ezután fokozatosan csökkenni kezd.
A fogóerőt általában kilogramm-erőben (kgf) vagy newtonban fejezik ki, de leggyakrabban kilogrammban látja az értékeket – azaz a súlyemeléshez egyenértékű statikus erő.
Az egészségesnek tekintett értékek a következők:
Fiatal felnőttek (20–30 év)
Középkor (40–50 év)
Idősek (60+ év)
⚠️ Klinikai riasztási küszöbök (sarcopenia / törékenység)
Ezeket a küszöböket az orvosi gyakorlatban használják – különösen a geriáterek – a sarcopenia, törékenység és az erő- és mobilitásvesztés megnövekedett kockázatának értékelésére. Az Európai Sarcopenia Munkacsoport (EWGSOP) ajánlja őket, és alapvető kritériumot jelentenek a felnőttek és idősek izomfunkciójának értékelésében.
Az ázsiai irányelvekben (AWGS) a referenciaértékek kissé alacsonyabbak, tükrözve a populációs különbségeket:
Fontos megjegyezni, hogy az eredmények változhatnak mind a használt berendezés típusától, mind a tesztelési módtól függően. Például a különböző dinamométer modellek kissé eltérő értékeket rögzíthetnek, és az állva történő mérés hajlamos kissé magasabb pontszámokat generálni az ülő helyzetben történő teszteléshez képest.
A jó hír az, hogy a fogóerő és az izomtömeg nem „rögzített adatok" – bármely életkorban edzhetők és javíthatók. Íme néhány hatékony stratégia:
A kézszorítási erő teszt egyszerű, de rendkívül értékes eszközként etablálta magát az általános egészségi állapot értékelésében. Az erős fogás nemcsak az alkar erejét tükrözi, hanem átfogóbb történetet mesél a testéről: kiegyensúlyozott anyagcsere, funkcionális izomzat és még védelmet is a fizikai és kognitív hanyatlás ellen.
Láttuk, hogy a fogóerő összefügg a metabolikus szindróma, cukorbetegség és demencia alacsonyabb kockázatával, de nagyobb eséllyel is a hosszú és egészséges életre. Ez nem egy kristálygömb, amely megjósolja a jövőt, hanem egy hozzáférhető és tudományosan bizonyított mutató, amely korai figyelmeztető jelet adhat, amikor az értékek átlag alattiak.
Összefoglalva, a kézszorítási erő az egyik legegyszerűbb, legolcsóbb és nem invazív teszt, amely sokat elárulhat az egészségéről. Legközelebb, amikor valakivel kezet fog vagy súlyt emel, emlékezzék: ez az erő a tenyerében valójában az egész szervezetének tükörképe.
És a legjobb hír? Az izomerő bármely életkorban növelhető. Mozgással, edzéssel és aktív életmóddal nemcsak az erőbe fektet be – hanem az egészségbe, függetlenségbe és jövőjébe.