blog-post-image

A cikket áttekintette: Dr. Sturz Ciprian, Dr. Tîlvescu Cătălin és Dr. Alina Vasile

Hiperbár oxigénterápia a stroke felépülésében

évente több mint 60 000 román szenved agyvérzésben. Maradandó agykárosodást, hosszú távú rokkantságot vagy akár halált is okozhat a betegnek. A gyógyulási folyamatban a hiperbár oxigénterápia adjuváns kezelésként alkalmazható.

Cerebrovascularis baleset (CVA), más néven neve stroke, egy olyan állapot, amelyben az agy egy részének véráramlása károsodik, ami az agyszövet károsodását okozza.

Kétféle ütés létezik:
  • Ischaemiás stroke: a szélütés leggyakoribb típusa, és akkor fordul elő, ha az agyat vérrel ellátó véredény elzáródik, ami megszakítja a vér és az oxigén áramlását.
  • Hemorrhagiás stroke: akkor fordul elő, amikor az agyban egy véredény felszakad, vérzést okozva az agyszövetben vagy az agy és a koponya közötti térben. A vérzés oka lehet aneurizma (a véredény kóros kitágulása), arteriovenosus malformáció (az agy artériái és vénái közötti rendellenes kapcsolat) vagy súlyos magas vérnyomás következménye.

A szélütés tüneteit nem mindig könnyű felismerni. Összetéveszthetők más állapotok által okozott tünetekkel, amelyek hasonlóak lehetnek. Az oxigénhiány által érintett agyterülettől függően is változhatnak.

A stroke megnyilvánulásai:
  • Hirtelen erővesztés vagy képtelenség érezni a végtagot a test egyik oldalán;
  • Hirtelen látásvesztés vagy homályos látás
  • Egyensúlyvesztés vagy mozgáskoordináció
  • Erős fejfájás, általában nyilvánvaló ok nélkül
  • Beszédzavarok
  • Zsibbadt állapotok, bizsergés
Az agyvérzés előfordulását számos tényező befolyásolhatja. Íme néhány a legfontosabbak közül:

Vérnyomás: A magas vérnyomás a stroke egyik fő kockázati tényezője. A magas vérnyomás hatással lehet az erek egészségére, és növelheti a vérrögképződés vagy az agyi érrepedések kockázatát.

Érelmeszesedés: Olyan állapot, amelyben koleszterin plakkok és egyéb lerakódások halmozódnak fel az erek falán, ami korlátozza a véráramlást. Ha egy plakk felszakad vagy vérrög képződik az érelmeszesedés által érintett artériában, az elzárhatja a véráramlást az agyba, és szélütéshez vezethet.

Cukorbetegség: A cukorbetegeknél fokozott a stroke kockázata. A magas vércukorszint károsíthatja az ereket, és hozzájárulhat a vérrögképződéshez.

Szív- és érrendszeri betegségek: Különféle szívbetegségek, például koszorúér-betegség, szívelégtelenség és hibás szívbillentyűk növelhetik a stroke kockázatát.

Életmódbeli tényezők: A mozgásszegény életmód, a helytelen táplálkozás (magas telített zsír-, só- és koleszterintartalmú) és a túlzott alkoholfogyasztás szintén hozzájárulhat a szélütés kockázatához.

A HBOT előnyei a stroke utáni rehabilitációban

A stroke után a betegeknek rehabilitációra van szükségük ahhoz, hogy visszanyerjék a funkcionális függetlenséget. Így több tanulmány szerint a hiperbár oxigénterápia (HBOT) jelentősen javíthatja a poszt- AVC krónikus stádiumban.

A stroke utáni felépülés során a HBOT a következő előnyökkel járhat:

Fokozott oxigénellátás: A hiperbár terápiás alkalmak során megnövekedett oxigénkoncentráció javíthatja az agy érintett szöveteinek oxigénellátását, így támogatja a gyógyulási és felépülési folyamatokat. .

Elősegíti a neuroplaszticitást: A HBOT segíthet serkenteni a neuroplaszticitást – az agy azon képességét, hogy a környezeti ingerek hatására folyamatosan alkalmazkodni tudjon és újraszervezzék magát. Ez elősegítheti a funkcionális helyreállítást és a károsodott készségek helyreállítását a stroke után.

Csökkenti a gyulladást: A hiperbár terápia segíthet csökkenteni a gyulladást az érintett szövetekben, így minimalizálja a másodlagos károsodást és javítja a gyógyulási folyamatot.

Stimulálja az új erek képződését: A HBOT elősegíti az angiogenezist (új erek képződését), ami fokozhatja a vérkeringést az érintett területen és elősegítheti a gyógyulást.

Izraeli kutatók is megerősítették a hiperbár oxigén terápiás potenciálját az idegi aktivitás helyreállításában. Dr. Shai Efrati, a tel-avivi Sagol Hiperbáriás Orvostudományi Központ igazgatója tanulmányt végzett, amelynek eredményeit a Plos One.

Több mint 70 beteget, akik 6-36 hónappal a vizsgálatba való bevonása előtt stroke-ot szenvedtek, két csoportra osztották. Az első hiperbár oxigénterápiát kapott a vizsgálat kezdetén, a második két hónappal később.

A kutatás kimutatta, hogy a hiperbár oxigénnel végzett terápia minden betegnél javította a neurológiai funkciót és az életminőséget. A vizsgálati adatok azt is kimutatták, hogy a HBOT még hónapokkal vagy évekkel a stroke után is jelentős neurológiai javulást eredményezhet.

A hiperbár oxigénterápia területén is az egyik legismertebb szakember, több mint 40 éves tapasztalattal, dr. Paul Harch, idővel több klinikai bizonyítékot mutatott be arra vonatkozóan, hogy a HBOT javíthatja a stroke utáni tüneteket.

Dr. Harch megjegyezte, hogy a HBOT-terápia serkenti az új szövetek növekedését és segít a sérült szövetek helyreállításában, ami javulást eredményez. A betegek a HBOT-kezelés alatt is folytathatják a felírt gyógyszereik szedését, mivel nagyon kevés mellékhatást figyeltek meg.

Fontos:

A HBOT csak egy része a stroke utáni helyreállítási programnak, és nem az egyetlen kezelési módszer. A kezelési és gyógyulási program megkezdése előtt előzetes konzultációra és értékelésre van szükség a hiperbariás gyógyászattal foglalkozó szakemberrel.

Az egyéni elbírálástól függően a hiperbár orvos megfelelő tájékoztatást és javaslatokat tud adni a HBOT használatával kapcsolatban.

További információ a hiperbár oxigénterápiával kapcsolatos legújabb orvosi vizsgálatokról a stroke utáni gyógyulásban ITT elérhető otsiorsi adıkökban találhat további információkat.

A hiperbár klinikán a páciens átfogó és személyre szabott konzultációban és kezelésben részesül, amelyet szakképzett egészségügyi személyzet felügyel.

Időpontot itt lehet foglalni.

Források:

https://www.hbotnews.org/dr-harchs-hbot-clinic-has-patients-from-across-the-world/

https://www.faire-face.fr/2013/02/05/sciences-et-recherche-la-medecine-hyperbare-pour-stimuler-un-cerveau-lese-apres-un-avc/

https://journals.plos.org/plosone/article?id=10.1371/journal.pone.0053716